Krúdyról

Századunk magyar prózájának nagyjai közül talán épp Krúdy kötődik, tudatosan és öntudatlanul, a legerősebben a múlthoz, a hagyományhoz, szülőföldje alakjaihoz, családja legendáihoz, gyermek - és ifjúkora kimeríthetetlenül gazdag emlékeihez, általában az emlékezéshez mint sajátos írói emlékezésmódhoz.

A Krúdyak állítólag olasz, sőt délolasz, campobassói származásúak: egyik ősük Mátyás korában , Beatrice kíséretében, szakácsként került Magyarországra, s még nevét is Crudie-nek írja; egy másik ősük Mátyás fekete seregében vitézkedik, s iparos ember létére o szerez nemességet a családnak. Az viszont okmányokkal igazolható, hogy a Nógrád megyei Szécsénykovácsiban élő közbirtokos Krúdy-család a 17. században kapta meg címeres nemeslevelét. Ebből a nógrádi ágból származik az író nagyapja, legidősebb Krúdy Gyula, aki a szabadságharc idején a komáromi várban szolgált. Debrecen, majd az akkori megyeszékhely, Nagykálló után Nyíregyházára került, s nyitott ügyvédi irodát. Öccse Kálmán, Világos után sem teszi le a fegyvert, csapata élén afféle úri betyárként portyázik a nyírségben, míg le nem lövik.

Az író anyja, Csákányi Julianna családja elszegényedett, s Juliska elszegődött az öreg Krúdy házához. A "fiatalúr", az író apja, beleszeret. Végül a szülők megbékélnek a helyzettel, de a házasságkötés csak 1895-ben, a tizedik gyerek születését követően történt meg. (Három gyerek csecsemőkorban meghalt.)

Az író tehát törvénytelen gyerekként 1878. október 21-én Nyíregyházán született. Kilenc éves, amikor gimnáziumba kerül, előbb Szatmárba, majd a felvidéki Podolinba. 1891-ben kerül vissza Nyíregyházára, s nagyon fiatalon írni kezd. Az újságírói pálya miatt az érettségi is veszélybe kerül, végül a szokásos korhatár előtt érettségizik.

Debreceni és nagyváradi újságíróskodás után 1896-ban Budapestre költözött, ahol haláláig (1933. május 12.) élt és dolgozott.

Rendkívül termékeny író volt, több mint 60 regényt, mintegy 3000 elbeszélést, több száz ifjúsági elbeszélést, ezernél több cikket, karcolatot és négy szinművet írt.

Első elbeszélésein Mikszáth hatása érzik, de hamarosan rátalált egyéni hangjára. Sikerült kialakítania hasonlíthatatlan eredetiséggel speciális témakörét is, a múltidézést, a szülőföld tájainak és embereinek egyedi bemutatását. Életrajzát sokféle változatban írta meg regényeiben, novelláiban egyaránt, életstílusát - legendás módon - Ő maga ötvözte eggyé kedvelt regényalakjának, Szindbádnak, Rezeda Kázmérnak, Nagybotos Violának s más figuráinak életstílusával. A romantikus-impresszionisztikus stílusjegyek éppen úgy tartozékai művészetének, mint - főként a pálya vége felé közeledve a - realista látásmód érvényesülése írásaiban.

Legjellegzetesebb hasonmása Szindbád volt, a hajós, aki képzeletében olyan tájakat jár be s ragadja magával olvasóját, ahová a magyar irodalomban sem előtte, sem utána senki sem jutott el (Szindbád ifjúsága, 1911; Szindbád utazásai, 1912). Az igazi közönségsikert - s egyszersmind írói felfedezését is A vörös postakocsi (1914) c. regénye, s ennek folytatásaként megjelent Őszi utazások a vörös postakocsin (1917) c. munkája jelentették. E műveiben sikerrel egyesítette a személyes vallomás lírai formáját a századforduló fővárosi életének témavilágával. Az I. világháború idején érdeklődése a napi politika felé fordult, publicisztikai írásai megszaporodtak. A Tanácsköztársaság idején Gárdonyi Gézával és Móricz Zsigmonddal együtt szerkesztette a Néplapot. Az 1920-as években kialakult sajátos színezetű realizmusa. A századforduló Pestje kevésbé eszményítetten bontakozott ki írásaiból, mint pl. Hét bagoly (1922) c. regényében, vagy népszerű, 1933-ban megjelent Rezeda Kázmér szép élete c. posztumusz regényében. Krúdy a XX. századi magyar irodalom magányos alakja, aki meghatározott törekvést nem fejez ki műveiben. Sehova sem tartozván, tragikus magányában magateremtette álomvilágban élt, amelyet azonban a valóság nyersebb színeivel ékített föl, s amelynek hőse önmaga. A modern próza kiemelkedő művésze. Stílusa gazdag, zenei fogantatású. Drámái közül Az arany meg az asszony c. egyfelvonásosából Kenessey Jenő operát komponált (1942).

Legelsőként "A középkori este" jelent meg németül Stefan J. Klein avatott fordításában, 1918-ban. 1941-ben a Podolini kísértet megjelent szlovákul; 15 nyelven 88 fordítást ismerünk műveiből.

Az életrajzi adatokat Szabó Ede Krúdy Gyula c. munkájából, munkásságának leírását a Világirodalmi kisenciklopédiából vettük.

Még többet Krúdyról


Iskolánk adatai
  • Iskola neve: Nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium
  • OM azonosító: 033651
  • Intézményvezető: Chriszt Gyula
  • E-Mail cím: krudynyh@krudy-nyh.sulinet.hu
  • Cím: 4400 Nyíregyháza, Epreskert u. 64.
  • Nyitvatartás: H-P 7:00 - 17:00
  • Telefonszám: 06/42-501-550
  • Fax szám: 06/42-404-414
Eseménynaptár
Krúdy Alapítvány
  • Adószám: 18790225-1-15
  • Bankszámlaszám: 11744003-20360502
Krúdy Sport Alapítvány
  • Adószám: 18801260-1-15
  • Bankszámlaszám: 68800109-11048022
Krúdy Sport Egyesület